Így hat a munkatér a jóllétre és a működésre

Mi történik, ha nem az irodát, hanem az emberközpontú tereket kezdünk tervezni? Az EMEGY Klub eseményén konkrét példákon keresztül néztük meg, hogyan hat a tér a jóllétre és a teljesítményre.

Ezzel a kérdéssel indult az EMEGY Klub márciusi eseménye, ahol három különböző nézőpontból vizsgáltuk meg ugyanazt a jelenséget: mitől lesz egy munkatér valóban emberközpontú, és mit jelent ez a gyakorlatban?

Az egyik legerősebb gondolat már az elején elhangzott, egy idézet formájában: „A legtöbb ember azt hiszi, hogy az építészek épületeket és városokat terveznek, de valójában kapcsolatokat tervezünk, mert az épületek és a városok az emberekről szólnak.” Ez a szemlélet kísérte végig az egész beszélgetést.

Nem az a kérdés, hogy lehet-e benne dolgozni

Walter Ágnes workplace specialist és interior designer egy nagyon egyszerű, mégis erős nézőpontváltással indított: „Ha ma belépünk egy irodába, már nem csak azt kérdezzük, hogy lehet-e benne dolgozni, hanem hogy milyen érzés ebben a térben lenni.”  Ez a „milyen érzés” azonban nem megfoghatatlan szempont. Konkrét döntésekből áll össze: van-e lehetőség fókuszált munkára, hogyan támogatja a tér az együttműködést, és megjelenik-e benne a szervezet működése és identitása. Az egyik bemutatott példában egy több mint százéves múlttal rendelkező nemzetközi mérnöki vállalat irodáját alakították át. A cél nem pusztán az volt, hogy szebb tér jöjjön létre, hanem hogy a brand, a működés és a mindennapi használat összhangba kerüljön. A tér így lett eszköz: fókuszszobákkal, tárgyalókkal és tudatos térhasználattal szabták a cég igényeire a tereket, hogy a munka a leghatékonyabban valósuljon meg.

A levegő, a fény és a döntések minősége

Kurucz Regina, az EMEGY Munka–Tér–Élmény munkacsoport vezetője, okleveles építészmérnök és WELL AP egészséges épület tanácsadó egy másik szintről közelített. Nem arra fókuszált, hogy mit látunk a térből, hanem arra, hogy hogyan hat ránk. „Ha egy térben többen vagyunk, mint amire méretezték, megemelkedik a szén-dioxid szint, és ezzel együtt csökken a produktivitás.” Vagyis a jóllét nem „extra”, hanem működési alapfeltétel, az a minimum, amire építeni lehet. Az előadásban konkrét példák is elhangzottak: egy WELL minősítésű irodában 19%-kal csökkent a hiányzás, egy másik esetben a megfelelő világítás 32%-kal javította a döntéshozatal minőségét. És itt ér össze a tér és a vezetői felelősség kérdése: „Hogyan várjuk el a precíz és felelős munkavégzést, ha nem biztosítjuk azt a környezetet,amit az emberi szervezet a jó működéshez igényel?”

Az iroda, mint élmény – ami nem új keletű gondolat

A beszélgetés egyik pontján egy sokak számára ismerős, mégis ritkán tudatosított példa került elő. Az első nagy áttörést ezen a területen már több mint húsz éve a Google hozta, amikor szakított a hagyományos irodai működéssel. Nem arra építettek, hogy az emberek napi nyolc órát egy asztalnál töltsenek, hanem arra, hogy jól érezzék magukat a térben. Olyan környezetet hoztak létre, ahol a munka mellett a feltöltődésnek is helye van: közösségi terek, mozgásra alkalmas zónák, eltérő használatú terek. A fókusz egyértelmű volt: olyan wellbeing élmény megteremtése, amely növeli a kreativitást, a produktivitást és a hatékonyságot. Ez a szemlélet ma már nem kivétel, hanem egyre inkább elvárás.

Az iroda, mint szolgáltatás

Putnoki Erika okleveles közgazdász, well-being projektmenedzser és mentálhigiénés szakember ezt a gondolatot vitte tovább a jelen gyakorlatába, mitől válik egy iroda valóban használhatóvá a mindennapokban? Az általa bemutatott példákból egyértelművé vált, hogy a jövő irodája nem pusztán tér, hanem szolgáltatási rendszer. Egy olyan környezet, ahol a munkavállalók számára helyben elérhetővé válnak a mindennapi élethez kapcsolódó szolgáltatások – mozgás, egészségmegőrzés, közösségi programok. Ehhez rugalmasan használható terek és funkciók társulnak. Ezek nem „nice to have” elemek, kényelmi extrák, hanem a mindennapi működés részei, és sokszor hatékonyabban támogatják a jóllétet, mint a szervezeten belüli ad hoc megoldások. Egyre inkább megjelenik a tudatos anyaghasználat és a fenntarthatóság is a megrendelői oldalon.

A jó iroda nem tér – hanem élmény

A három előadás végül egy ponton találkozott: „A jó iroda nem csak egy tér, hanem élmény is, és jelentős hatással van a produktivitásra.” Ez az élmény azonban nem véletlenül jön létre.
Tudatos tervezés, folyamatos visszamérés, élő kapcsolat a tereket használókkal, változáskezelés és működési szemlélet kell hozzá. Az iroda tehát nem háttér, hanem aktív szereplő.

És talán ez a legfontosabb kérdés

Nem az, hogy milyen irodánk van, hanem az, hogy tudatosan használjuk-e a teret, vagy csak működünk benne?

Az EMEGY Klub célja, hogy ezekre a kérdésekre közösen keressük a válaszokat – szakmai példákon és valódi tapasztalatokon keresztül. Hamarosan folytatjuk.