Szakmai konferenciával és online szimpóziummal zajlott le az idei „Egészséggel a vállalatokért” rendezvény, amelyet az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület szervezett 2026 májusában. A program középpontjában idén a vezetői egészség, a munkahelyi jól-lét és a fenntartható teljesítmény kapcsolata állt.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a munkahelyi egészségfejlesztés ma már nem csupán HR-feladat, hanem stratégiai, gazdasági és társadalmi ügy is. A vállalatok versenyképessége, innovációs képessége és hosszú távú működése egyre szorosabban függ attól, milyen fizikai és mentális állapotban vannak azok az emberek, akik nap mint nap működtetik a szervezeteket.
Dr. Toldy Anna, az Egyesület elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyekre ma egyszerre nehezedik gazdasági, társadalmi és egészségügyi nyomás. Miközben versenyképesebb, innovatívabb és tudásra épülő gazdaságot szeretnénk építeni, Magyarországon továbbra is komoly kihívást jelentenek a kedvezőtlen egészségmutatók, a
magas stresszterhelés, a kiégés és a termelékenységi problémák.
„Az egészségesebb működésről egyszerre kell egyéni, munkahelyi és társadalmi célként gondolkodnunk, amit nem lehet egyetlen szakma vagy egyetlen szereplő oldaláról megoldani: egy asztalhoz kell ültetni mindazokat, akiknek hozzáadott értékük van a munkahelyi egészség fejlesztéséhez” – hangsúlyozta Dr. Toldy Anna. Az EMEGY elnöke szerint az egyesület egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy összekapcsolja a különböző szakmai területeket: a foglalkozás-egészségügyet, a munkavédelmet, a szervezetpszichológiát, a rekreációt, az életmódorvoslást, a vezetésfejlesztést, az egészségtechnológiát és a társadalmi innováció szereplőit. A konferencia is ezt a szemléletet képviselte: nem különálló problémákról, hanem összefüggő rendszerről beszélt.
A nap egyik legerősebb szakmai és emberi pillanata Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária leköszönő ügyvezető igazgatójának keynote előadása volt. Személyes történetén keresztül mutatta meg, hogyan tükröződik vissza egy vezető fizikai és mentális állapota a teljes szervezet működésében. Előadásában arról beszélt, hogy a vezetők jól-létéről sokszor alig esik szó, miközben tőlük várjuk a stabilitást, az iránymutatást, a döntéseket és a példamutatást. „Nem látják a vezetők, hogy mekkora nyomás alatt vannak, amíg benne vannak a rendszerben” – fogalmazott Kárpát Krisztina. Saját tapasztalatán keresztül beszélt arról is, hogy a túlterheléshez gyakran hozzá lehet szokni, a valódi súlyát pedig sokszor csak akkor érzékeljük, amikor lekerül rólunk a folyamatos felelősség terhe. Üzenete egyszerre volt személyes és általános érvényű: a vezető nem kimeríthetetlen erőforrás, és hosszú távon csak akkor tud másokat jól vezetni, ha önmagára is képes figyelni.
A vezetői mentális egészség témáját Dr. Bikfalvi Réka, a Nyugizóna ügyvezetője bontotta ki, aki a „lélek boxutca” képével írta le azt a belső megállást, amelyre a vezetőknek is szükségük van. Előadásában arról beszélt, hogy a vezetői szerep sokszor folyamatos készenléti állapotot jelent: emberekkel, feladatokkal, bizonytalansággal, iránymutatással és felelősséggel egyszerre kell dolgozni. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy legyenek olyan tudatos megállók, ahol a vezető nem döntéshozóként, nem problémamegoldóként, hanem emberként kapcsolódhat önmagához. „Ha a versenyautók megállhatnak a boxutcában, akkor mi is megállhatunk” – hangzott el az előadásban. Ez a gondolat jól összefoglalta a konferencia egyik visszatérő üzenetét: a pihenés, a regeneráció, az önreflexió és a mentális karbantartás nem gyengeség, hanem a hosszú távú teljesítmény feltétele.
Kun Zoltán teljesítménymentor, az EMEGY elnökségi tagja és a WorkWell Vezetőképző Akadémia szakmai vezetője előadásában arra mutatott rá, hogy a régi működési minták sok esetben már nem adnak választ a mai világ terhelésére. A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” klasszikus modellje egy olyan világban született, amely alapjaiban különbözött a mostanitól. Ma a munka sokak számára nem ér véget a munkaidő végén: e-mailek, digitális eszközök, állandó online jelenlét, folyamatos ingerterhelés és gyors döntési helyzetek alakítják a mindennapokat. Előadásában hangsúlyozta, hogy a stressz nemcsak akkor terhel, amikor tudatosan érzékeljük. Sokszor a testben és az idegrendszerben akkor is jelen van, amikor már természetesnek vesszük a nyomást. A valódi kérdés ezért nem az, hogy meddig tudjuk még jobban nyomni, hanem az, hogy képesek vagyunk-e tudatosan regenerálódni. „Nem az számít, mennyire erősen nyomjuk, hanem hogy mennyire vagyunk képesek tudatosan regenerálódni, és onnan építeni a hatékonyságunkat” – fogalmazott Kun Zoltán.
A vezetői egészségről szóló plenáris blokk után a konferencia több irányból is megközelítette a munkahelyi jól-lét kérdését. Szó esett a lelki egészség rendszerszintű fejlesztéséről, a társadalmi jól-lét állapotáról, a bizalom szerepéről, a mesterséges intelligencia okozta új típusú szorongásokról, valamint arról is, hogyan válhat a boldogság és az emberi működés minősége a siker egyik új mércéjévé. Ságvári Bence szociológus, kutatóprofesszor előadása tágabb társadalmi kontextusba helyezte a munkahelyi jól-lét kérdését. Arra mutatott rá, hogy az egyéni és szervezeti működés nem választható el attól a társadalmi közegtől, amelyben élünk. A bizalom, a kapcsolatok minősége, a közösségi infrastruktúra és a társadalmi egyenlőtlenségek mind hatással vannak arra, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban – és ez a munkahelyek világában is megjelenik.
Sipka Bence pszichológus, ember-technológia kapcsolat szakértő az AI anxiety és az AI flow jelenségéről beszélt. Előadása arra figyelmeztetett, hogy az új technológiák nemcsak hatékonysági lehetőséget jelentenek, hanem új mentális és kognitív terhelést is. A mesterséges intelligencia használata körüli frusztráció, bizonytalanság és tanulási nehézség természetes része az alkalmazkodásnak, de a szervezeteknek tudatosan kell támogatniuk ezt a folyamatot. A kérdés nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogyan építjük be úgy a munkafolyamatokba, hogy ne gyengítse, hanem erősítse az emberi gondolkodást és döntéshozatalt. A konferencia fontos része volt a Lép a cég! – Tavaszi vitalitás kihívás díjátadója is, ahol az aktív munkahelyeket ünnepelték. Az egészségesebb munkahely nem elméleti cél: konkrét programokban, közösségi aktivitásban, mozgásban, példamutatásban és szervezeti elköteleződésben válik láthatóvá.
A rendezvényhez kapcsolódva bemutatkozott a WorkWell Vezetőképző Akadémia is, amely ősszel induló, 10 alkalmas programjával gyakorlati eszközöket és új szemléletet kíván adni azoknak a vezetőknek, akik emberközpontúbb, tudatosabb és fenntarthatóbb működést szeretnének kialakítani saját szervezetükben. A program egyik alapgondolata, hogy a jövő vezetőinek nemcsak stratégiai, pénzügyi vagy szervezési kompetenciákra lesz szükségük, hanem saját energiaszintjük, regenerációjuk, mentális állapotuk és emberi hatásuk tudatos kezelésére is.
A május 15-i szakmai konferenciát május 19-én online szimpóziumnap követte, amely az Aktív Munkahelyek és az Aktív Munkahelyi Sportnagykövetek jógyakorlatainak adott teret. A résztvevők vállalati példákon keresztül ismerhették meg, hogyan lehet a mozgást, az egészségtudatos működést, az okoseszközöket, az állapotfelméréseket és a védjegyrendszert beépíteni a mindennapi munkahelyi kultúrába.
Az idei „Egészséggel a vállalatokért” rendezvény egyik legfontosabb tanulsága, hogy az egészségesebb munkahely nem kampány, nem egyszeri program és nem kommunikációs üzenet. Olyan szemlélet, amelyben a vezetői működés, a szervezeti kultúra, a munkavállalói egészség, a társadalmi felelősség és a gazdasági teljesítmény összekapcsolódik.
Az EMEGY országos szakmai szervezetként továbbra is azon dolgozik, hogy hiteles tudással, együttműködésekkel, mérhető programokkal és innovatív szakmai kezdeményezésekkel támogassa a munkahelyi egészségfejlesztés megújulását Magyarországon. Az egyesület célja, hogy közös platformra hozza azokat a szakembereket, vállalatokat és döntéshozókat, akik hisznek abban, hogy az egészségesebb munkahely nem kiváltság, hanem a jövő egyik legfontosabb versenyképességi és társadalmi feltétele. Hosszú távon nem az a kérdés, mennyit bírunk még el, hanem az, hogy milyen munkahelyi kultúrát építünk abból, amit ma már tudunk az emberi működésről.
Köszönjük minden előadónak, partnernek, kiállítónak és résztvevőnek az aktív jelenlétet, a közös gondolkodást és az egészségesebb munkahelyekért végzett munkát.
