Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Munka-Tér-Élmény munkacsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2025-ben várható trendeket a munkaterekben. Bár minden munkatér és munkahelyi közösség egyedi, számos olyan kihívás van, ami szinte mindenkit érint. Ezek közül a szakértőink által legfontosabbnak ítélt hét trendet gyűjtöttük össze.

Munkacsoportunk az egészséges munkakörnyezetek kialakításának támogatására jött létre. Építészmérnök, belsőépítész, közgazdász, ingatlankezelő, irodai munkakörnyezet elemző, irodaergonómiai szakértő, környezetpszichológus, épületminősítés tanácsadó és wellbeing projektmenedzser tagjaink az egyesületi munka keretében megosztják a munkakörnyezetet érintő legfrissebb kutatások eredményeit és szakmai iránymutatást adnak vállalatoknak és a változás iránt nyitott vezetőknek.

“A munkahely kulcsfontosságú tényező, amely elősegíti az elkötelezettséget, a felhatalmazást és a kapcsolatot a szervezet küldetésével és jövőképével. Az alkalmazottak meghallgatása és a munkahelyi tervezés szükségleteikhez igazítása emberközpontú, befogadó és alkalmazkodó környezetet teremt, amely javítja a jóllétet és a teljesítményt.” Kati Barklund, munkatér stratégia tanácsadó.

Mottónk, hogy az épületeket emberre kell tervezni, a technikai dolgokra fókuszáló szemlélet helyett.  A munkaterek tervezése során valójában nem falakat, asztalokat, külső megjelenést és gépészeti megoldásokat kell vizionálni, hanem a felhasználót mint embert kell látni, akinek pszichológiai, szociális, biológiai és ergonómiai igényei vannak. Tehát ahelyett, hogy tereket terveznénk és elvárnánk az emberektől, hogy megszokják azt használni, helyezzük a tervezés fókuszába az embert, hallgassuk meg a térrel szemben támasztott igényeit és alakítsunk ki számára ideális környezetet, ami lehetővé teszi, hogy a legjobbat hozza ki magából.

  1. Home office és office service

A home office és hibrid irodahasználati módok még inkább ráirányítják a figyelmet arra, hogy a munkakörnyezetek közösségi tér funkciót is betöltenek, hiszen az otthon is végezhető munka mellett az emberek azért mennek be az irodába, hogy közösségi kapcsolataikat erősítsék és hatékonyan együttműködhessenek. Feszültséget okozhat, ha a vállalkozások az utóbbi időben bevett gyakorlathoz képest több irodában töltött időt várnak el a munkavállalóktól. Ilyenkor érdemes lehet pozitív intézkedésekkel ellensúlyozni a munkavállaló veszteségérzetét, például új wellbeing szolgáltatásokkal, közös személyes kulturális és edukációs programokkal, ergonómiai fejlesztésekkel vagy jobb ételkínálat kialakításával. A lényeg, hogy a munkavállaló érezze, hogy jó érzés az irodába bemenni és ott a munkáltató olyan szolgáltatásokat biztosít számára, amik home officeban nem lennének elérhetők számára. Ehhez szükség lehet új közösségi terekre, például egy olyan klubtérre, ahol az egész team egyszerre részt tud venni egy eseményen és olyan személyes terekre, amik az otthoni dolgozószoba kényelmével versenyre kelhetnek. 

  1. Tudatos változáskezelés

A minket körülvevő világ egyre gyorsuló ütemben változik. A digitalizáció, az AI, a home office trendek változása hatással van az irodák és egyéb munkahelyek kialakítására és kultúrájára is. Az a környezet, ami tegnap még hatékony volt, ma már akadályokat jelenthet a hatékony munkavégzés során. A terek kialakításának és használatának változását az embereknek meg kell szoknia, illetve tanulnia, ezért minden változáskezelést le kell követni változáskezelési támogatással. Ha a munkakörnyezet változtatása mellett döntünk, akkor a változást adatgyűjtéssel, elemzéssel kell kezdeni, hogy az új környezet a legjobban szolgálja a munkavállalók hatékonyságát és komfortját. A változások tervezésébe mindenképp vonjuk be az érintett közösséget. Ezáltal nemcsak elkötelezettebbek lesznek az új megoldások iránt, hanem számos olyan szempontot is említhetnek, amik vezetőik számára nem érzékelhetők, de előremutatóak. 

  1. Hatékony munkaterek 

Számos irodában továbbra is általános a két-három nap bejárás és a fennmaradó napokon home-office munkavégzés. Ez azt eredményezi, hogy az irodában tartózkodók térhasználata is átalakul, más jellegű terekre van szükségük. Olyan terekre, amik hatékonyan támogatják a kollaborációt és a hibrid munkavégzést. Alapos elemzéssel és előkészítéssel olyan elrendezés alakítható ki, amivel a korábbihoz képest kisebb alapterületen is hatékonyan végezhetők el a feladatok, ezáltal csökkenthető a bérelt irodaterület igény és a bérleti díj.

Az új környezetben is kövessük nyomon a felhasználók elégedettségét, például kérdőívekkel és fókuszcsoportokkal. Azonosítsuk a zavaró hatásokat, mert a zavaró környezet rontja a munkavégzés hatékonyságát. A zavaró hatás sokszor lehet épületgépészeti zaj, a világításból eredő zavaró hatás vagy a nem megfelelő közösségi térhasználatból eredő probléma. Ne feledjük, hogy egy zavaró hatás akár tíz percre is kizökkentheti a munkavállalót az általa végzett tevékenységből, ami produktivitás csökkenést okoz. Biztosítsunk ergonomikus, kényelmes, zavaró hatásoktól mentes környezetet minden munkavállaló számára.

A munkahelyek közös tereinek használatát egyértelművé kell tenni a munkavállalók számára. Erre eszköz lehet rendszeres hírlevél, workshop vagy a térben elhelyezett nyomtatott vagy digitális kommunikációs táblák. A WELL építési standard ajánlása szerint érdemes átgondolni, hogy melyek a hangos, vegyes, csendes és közlekedési zónák. Kerüljük azt, hogy csendes és hangos zónák egymás mellé kerüljenek, illetve tegyük egyértelművé, hogy melyik térben mik az elvárások. Például a kooperációt nem igénylő open office területeken jelezzük, hogy a beszélgetések legyenek csendesek és a zenehallgatás fülhallgatóval megengedett. Javasoljuk, hogy hosszabb, hangosabb beszélgetésekre a munkavállalók vegyék igénybe a tárgyalókat vagy az erre a célra kialakított fülkéket.

  1. Konnektivitás

Változóban van a konnektivitás ember-techológia, ember-környezet, ember-ember és épület-épület között is. 2025-ben tovább erősödik a technológia szerepe a hatékony munkafolyamatokban. A felhasználók elvárják, hogy a digitális eszközök kényelmesen és gyorsan használhatók legyenek akár irodai, akár otthoni munkavégzés során. A munkaterekben ellenőrizzük, hogy minden tárgyalóban kényelmesen lehessen a kivetítőhöz és a távmunkában dolgozókhoz kapcsolódni. Biztosítsunk professzionális eszközöket és folyamatos technológiai tanácsadást a munkavállalók számára.

A hibrid munkavégzés miatt megnőtt az igény a kooperációt biztosító közösségi terekre a munkahelyeken belül. A kooperatív terek legyenek inspirálók, rugalmasak. Ne csak olyan tárgyalókban gondolkodjunk, ahol egy asztalt ülünk körbe, hanem legyen lehetőség akár félig ülő vagy álló pozícióban is megosztani a gondolatainkat. Jó, ha ehhez firkálható falfelületek, vagy akár egyéb kreatív eszközök is rendelkezésre állnak. A kooperatív terekből érdemes nyugtató és energizáló atmoszférájú opciókat is kínálni a munkavállalók számára, hogy a tér illeszkedjen a megbeszélés témájához és céljához.

Egyre nagyobb teret hódít a fizikailag aktív munkába járás. Az épületek közötti aktív konnektivitást fejleszthetjük, ha a munkavégzés helyén biztonságos kerékpártárolást, öltözőket és zuhanyzókat biztosítunk.  

  1. Inkluzivitás 

Számos ember támaszt speciális igényeket a munkakörnyezettel szemben. A WHO adatai szerint minden hatodik embernek szüksége van akadálymentes megoldásokra, sokaknak a munka világában is. A munkakörnyezet kialakításakor az akadálymentes kialakítást kezeljük egyenrangú módon, ne másodlagos megoldásként. Például ne csak egy bejárat vagy teakonyha legyen akadálymentes, hanem mindegyik. Neurodiverz, az ingereket a tipikustól eltérően feldolgozó emberek számára problémát jelenthet a környezet zúgása, a lámpák néha szabad szemmel nem is érzékelhető villódzása vagy a nem megfelelő térhasználat, például az ingerkerülő emberek számára a túl mozgalmas környezet vagy ingerkereső egyének számára az ingerszegény környezet. 

“Tervezőként ismerem az épített környezet ránk gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy sokféle környezetet kell létrehoznunk, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy a lehető legjobb módon működjön, hogy mindannyian kiteljesedhessünk. A one-size megoldás valójában senkire sem illik.” Kay Sargent, belsőépítész, WELL AP, MunkaTér tervező igazgató, HOK.

A speciális igények figyelembevételével tervezett terek jobb környezetet biztosítanak mindenki számára. Biztosítsunk a munkavállalók számára különböző téri megoldásokat, amik közül szabadon választhatnak aktuális igényeik szerint.

A várható növekvő életkor és az egyre idősödő globális munkaerő abba az irányba fordítja a szakemberek figyelmét, hogy megújítsák munkaerő politikájukat. Ehhez olyan munkaterek kialakítására is szükség van, amelyek figyelembe veszik az egyre idősebb munkaerő-korosztály térrel szemben támasztott követelményeit. Az idősebb munkaerőt támogathatjuk átlátható térkialakítással, jobb általános és helyi megvilágítással, számukra optimalizált ergonómiai megoldásokkal és egyértelmű szignalizációval.  

  1. Mobilitás

A városokban egyre népszerűbbek és hozzáférhetőbbek a mikromobilitási eszközök. Egyes cégek kerékpárt biztosítanak juttatásként, illetve egyre több bérelhető kerékpár és elektromos roller szolgáltatás elérhető, miközben a városok is növelik a kerékpárosbarát környezet minőségét. A fizikailag aktív munkába járás a munkahelyektől és szolgáltatóktól is új tereket és szolgáltatásokat igényel. Biztosítsunk a munkavállalóknak lehetőséget a biztonságos mikromobilitási eszköz tárolásra és a zuhanyzásra. Az aktív munkába járást törölközőszolgáltatással tehetjük még komfortosabbá.

Fontosak azok a téri és design megoldások is, amik a napi aktivitás növelésére ösztönzik a munkavállalókat, például telken belüli sétaútvonalak, épületen belüli esztétikus közlekedők és lépcsőházak. Az emberek munkanapon belüli aktivitását ergonómikus munkaállomásokkal és állítható magasságú asztalokkal segíthetjük. A napi aktivitásokok növeléséhez szükség lehet a viselkedésváltozás támogatására, például a vállalat által biztosított rendszeres és ingyenes ergonómiai tanácsadás programmal.

  1. Auditált teljesítmény és jelentéstétel

A magas minőségű épített környezet hatással van a munkavállaló egészségére és jóllétére, ezáltal a társadalmi fenntarthatóságra. Mindegy, hogy fenntarthatósági vagy ESG jelentéstétel, egyedi vállalati cél vagy a hatékonyabb munkavégzés érdekében szeretnénk olyan tereket, amik az ember egyéni egészségét és a társadalmi fenntarthatóságot támogatják, szükség lesz a kiindulási állapot szakszerű elemzésére.

Az emberek jellemzően idejük 90–95%-át beltérben töltik. A beltéri környezet hatással van az egészségükre, ezért kiemelten fontos, hogy a beltéri környezet támogassa az egészségünket, például jó levegőminőséggel, ellenőrzött ivóvízminőséggel, megfelelő hő- és akusztikai komforttal. Az épített környezet minősége harmadik fél által, akkreditált módon mérhető, például a Nemzetközi WELL Építési Intézet által kidolgozott WELL minősítéssel. Magyarországon három iroda rendelkezik WELL minősítéssel: az MSD, a BP és a Colliers budapesti irodái.

A kiindulási állapot alapos elemzése teszi lehetővé, hogy a vállalat stratégiai célokat tűzhessen ki az ingatlanportfóliója fejlesztésére és a fejlesztéseket lépésről lépésre, évről évre végrehajthassa.

Számos kisebb, de nemzetközi létesítményminősítés is alkalmazható a jobb teljesítményért, akár kombinálva is, például az akadálymentességet értékelő Access4you, az aktív munkába járást elemző ActiveScore, a konnektivitást mérő ModeScore vagy a társadalmi egészségben betöltött szerepvállalást mérő Fitwel minősítés.

A nemzetközi épületminősítések akkreditált megoldásokat és auditált minőséget nyújtanak, amik a munkáltatói márkát is növelik.