Well-being alapismeretek: Well-being területei, építőkövei, stratégiai szempontok, célkitűzések, munkaszervezési alapok, a munkahelyi well-being jövője és kihívásai kerülnek bemutatásra az első alkalommal az ismerkedésen túl.

Munkakörnyezeti hatások bemutatásával kezdünk, feltárjuk az emberi szervezet működésének és a környezeti hatások összefüggéseit. Hallottál már a környezetpszichológiáról? Környezettudatos trendek, szabványok, keretrendszerek is bemutatásra kerülnek, valamint bevezetésre kerül az ergonómia, vizsgálandó területei, és a munkakörnyezeti kockázatok. Számos munkatéri, munkahelyi jógyakorlatot, megoldást is megvitatunk.

Bemutatásra kerül az ember és a munka kapcsolata, a munkaképesség és a munkaenergia fogalma, a munkahelyi biztonság és a munkavállalói szükségletek feltérképezése. Azon belül is jobban belemélyedünk a munkahelyi fizikai alapszükségletek, a megterhelések és az igénybevétel témakörébe. Megismerkedünk a munkahelyi well-beinget érintő fizikai kockázatokkal és felmérésükkel, értékelésével, valamint az újonnan felmerülő kockázatok csoportjaival.

Milyen a tökéletesen működő fizikai test? Mik az egészséghez szükséges alapfeltételek a life-hacking és ergonómia alapelvei szerint? Megismerheted a fizikai- és szellemi munka élettani hatásait, kockázatait és elsajátíthatod az ezekre megoldást nyújtó jógyakorlatokat, munkaköri- és környezeti megoldásokat (Acitivity based workplaces, sport a munkahelyen, komplex fizikai programok). Csoportokban dolgozunk a szellemi- és fizikai munkavégzés okozta legjellemzőbb testi problémákkal, preventív és kockázatkezelő megoldásokon.

Megismerjük a mentális egészség egyéni és szervezeti feltételeit, pozitív és negatív indikátorait, megvizsgáljuk a munkahelyi és munkaköri tényezőkkel való összefüggéseit a szellemi és fizikai munkát végzők csoportjaiban. Gyakorlatban használjuk az egészségmagatartás modellek ismereteit, az egészségpszichológia ismereteinek felhasználásával. Bemutatásra kerülnek a munkastressz és megküzdés élettani, pszichés folyamatai. Ránézünk a legújabb kutatásokkal alátámasztott, az egészséges és a boldog munkahely kialakításához és működéséhez nélkülözhetetlen tényezőkre, mint például a mindset (szemléletmód), a reziliencia vagy az értelmes munka megtalálásának feltételeire.

Well-being a munka- és szervezetpszichológia szemszögéből. Megismerkedünk a legújabb munkahelyi well-being és boldogság modellekkel, a pozitivitás jelentőségével tudományos alapokon (pozitív szervezet, munka, munkavállaló). Alkalmazzuk a pozitív pszichológia szemléletét és intervenciós eszköztárát a gyakorlatban sajátélmény alapon. Megismerjük a munkahelyi jól-lét kultúra kialakításának alappilléreit, valamint a pszichoszociális kockázatértékelést, a munkavégzés kritikus jellemzőit a megterhelések és igénybevétel szempontjából. Célirányos felmérések, elemzések, megoldások, intézkedések folyamatának és eszköztárának bemutatása is sorra kerül, a jól-lét-érzet és mentális egészség fejlesztésére, a pszichoszociális kockázatok csökkentésére hozott megoldások, jógyakorlatok mellett.

Gyakorlatban értelmezzük és kipróbáljuk a well-being irányú projekttervezés alapjait, eszközeit, lépéseit. Szakirányú stratégiai tervezéssel, gyökér-ok analízissel pontosítjuk a tervet. A well-being projektterv tartalmi elemei valós esetek feldolgozásával történik csoportmunkában.

Jógyakorlatokban kitérünk a hatékony felsővezetés, HR, EHS együttműködésre, a vállalati kommunikáció infiltrációja, well-being képviseletre, és a belső munkacsoportok szerepére, feladataira, az adatalapú well-beingre. Megvizsgáljuk a well-being alapú vezetés elemeit, továbbá a fenntartható well-being alapú vállalatirányítást. Ehhez kapcsoltan megismerkedünk a munkahelyi attitűd, viselkedés kutatások eredményeivel, a kiegészítő/támogató platformok és online eszközök szerepével.

Miért éri meg, miért jó befektetés munkahelyi egészséggel, well-being-gel foglalkozni? Hogyan kapcsolódnak az egészségkockázatok a hiányzáshoz és a termelékenységhez? Milyen mögöttes elméletek húzódhatnak meg a jól-lét – termelékenység kapcsolatának vizsgálatakor? Mit jelent a témában a „ROI”, a „VOI” és a „SROI-szemlélet”? Milyen tényezőket lehet, melyeket nem lehet mérni? Nemzetközi és hazai példák, jógyakorlatok is bemutatásra kerülnek.

Projektterv előadások-megbeszélések, programzárás, oklevél átadása.